Gondolatok

„Az képes kapni, akinek teljesen reális képe van önmagáról és a szüleiről, és aki tejesen azonos önmagával.” Bert Hellinger

„Amit az ember fogva tart, az elmenekül.” Bert Hellinger

„Minél messzebbre taszítunk el magunktól valamit, annál nagyobbra nő.” Bert Hellinger

„Ha a szülők magukban rendbe hozták a rendszert, az közvetlenül hat a gyerekekre akkor is, ha nem beszélnek róla nekik. Ami hat, az a lélekben kialakult rend és az elismerés.” Bert Hellinger

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod, ez volt a múlt, emez a vad jelen. És mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.” Radnóti Miklós

„Én mondom: még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kísérje két szülője szemmel: A szellem és a szerelem!” József Attila

„A bensőnkben két instancia van, amelyek a megtartást és a fejlődést szolgálják: a lelkiismeret és a lélek. A lelkiismeret megköt, a lélek kitágít. A lelkiismeret a származásunk határain belül tart fogva bennünket, a lélek viszont kivezet belőle.” Willfried Nelles

center

“Tested nem te vagy, hiszen csak anyag, mely folyton cserélődik: negyvenéves korodban húszéveskori testedből egyetlen parány sincsen. De érzelemvilágod és értelmed sem te vagy, hiszen még nem volt, mikor te már a bölcsőből nézegettél. Ki vagy? A határtalan, mely fogantatásodkor a határok közt megjelent.” Weöres Sándor

“A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz.” Antoine de Saint-Exupéry

“Önmagunk megismerése kaland, amely váratlan messzeségekbe és mélységekbe vezet.” C. G. Jung

“A csodák mindig halkan zörgetnek ajtódon. Ha azt mondod, csak a szél zúg odakint, kavics koccant az üveghez, vagy néhány száraz falevél rezzent a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked. Te nem nyitottál ajtót neki.” Szepes Mária

“Ami lent van ugyanaz, mint ami fent van, és ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van – így érted meg az EGY csodáját.” Hermész Triszmegisztosz

center

“Amikor valamit a puszta szépségéért, csodálatosságáért szeretsz, valamint azért az örömért és boldogságért, amit ez a szívedben kigyúló és belőled kiáradó energia ébreszt benned, akkor színtisztán szeretsz. Ha viszont valamiféle jutalmat vársz el, amiért ezt az érzést ársztod magadból, akkor nem valaki vagy valami mást szeretsz, hanem önmagadat, s ehhez a másik személyt vagy dolgot használod eszközként. Az önszeretet az énből fakad, nem külső forrásból árad ránk. Az önszeretet az én szeretete az én által – valódi kilétének puszta szépségééert, csodálatosságáért és öröméért. Ekként szereti magát Isten is. Téged is arra ösztönözlek, hogy így szeresd önmagadat.” Donald Neal Walsch